Három cserép balladája

Hófehér műanyag széken sír
Egy muskátli törött cserépben
És csendesen lejt a nyír
Pocsolyák szétfolyó szemében
Tűz ég és mellkasok hasadnak
És üvöltve nyílnak új életek
Kezekből patakok fakadnak
 Az ég csak áll bámul réveteg

***

Mögötted nyár-ízű levegő

És énnekem nem maradt egyéb:
Fényképed s két halkan remegő
Gyöngyházfény-fehér virágcserép.