Táncosnő

A jég elolvad, s hidegen
Csorog le tűzvörös ruhámon,
A lég vérszínben tündököl,
Míg keserű táncomat járom.
Friss húsra vágyó vadak közt
Védtelen, egyedül remegek,
Jöjj, és fogd erősen láncom!
S csodáld e fekete szemeket.

Látod, egy sötét és forró
És vad élet, nekem ez jutott
A szép, a jó meg a könnyű
Eltűnt, az angyal megbukott.
A furcsa színű éjszakában
Napnak hívnak, de bús hold vagyok
Ringó csípő és feszes hát
Könnyes szem, hajló hószín karok.

Jöjj, táncolj velem fekete
És vérszagú ködfalak mögött,
Mézet kenek ajkaidra
S lecsókolom egy szurdok fölött.
Vagy ha te is csak eltépnél,
Tedd homlokomra a tenyered,
S ne felejtsd el a ma éjjel
Parázsló fekete szemeket.